EUDR GYIK: Gyakorlati útmutató az erdőirtásról szóló uniós rendelethez

Az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR) új jogi kötelezettségeket vezet be az Európai Unión belül bizonyos árucikkeket importáló vagy azokkal kereskedő vállalkozások számára. Ez jelentős lépés az erdőirtással összefüggő termékeknek az uniós piacról való eltávolítása felé, és jelentős működési és megfelelési kihívásokkal jár.

Ez a GYIK-cikk célja, hogy segítsen a szakembereknek, vállalkozóknak és döntéshozóknak megérteni, mi az EUDR, hogyan működik, és milyen intézkedésekre van szükség a megfeleléshez. Akár globális ellátási láncokat kezel, akár a jogi kitettséget vizsgálja, ez az útmutató az alapvető tényekkel, folyamatokkal, eszközökkel és határidőkkel foglalkozik.

Általános kérdések

Az első szakasz tisztázza, hogy mi is az EUDR, miért vezették be, és hogyan hat az egyes magas kockázatú árucikkekkel kereskedő vállalkozásokra.

Mi az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR)?

Az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR), hivatalos nevén az (EU) 2023/1115 rendelet, az Európai Unió által 2023 júniusában elfogadott, jogilag kötelező erejű keretrendszer. Elsődleges célja, hogy megakadályozza az erdőirtással vagy erdőpusztulással összefüggő termékek kereskedelmét az uniós piacon.

A rendelet az EU-ba behozott és az EU-ból kivitt árukra egyaránt vonatkozik. A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott termékek megfeleljenek három alapvető kritériumnak:

• A termékeknek erdőirtásmentesnek kell lenniük (azaz nem 2020. december 31. után erdőirtott földterületen termeltek).
• A származási ország törvényeinek megfelelően jogszerűen előállított.
• Teljesen visszakövethető a termesztés vagy betakarítás pontos helyére.

Az EUDR a korábbi uniós faanyagrendelet (EUTR) helyébe lép, jelentősen kibővítve annak hatályát és jogi követelményeit.

Miért vezették be az EUDR-t?

Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági és erdészeti termékfogyasztója. Fogyasztási szokásai hozzájárulnak a globális erdőirtáshoz, különösen a biológiai sokféleségben gazdag trópusi régiókban.

Az EUDR-t ennek a környezeti lábnyomnak a kezelésére vezették be. Ez az EU zöld megállapodásának része, és olyan szélesebb körű célokat támogat, mint a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség és a biológiai sokféleség megőrzése.

Azáltal, hogy a rendelet előírja a jogszerűen beszerzett, erdőirtásmentes termékeket, a környezeti fenntarthatóság önkéntes kezdeményezésből megfelelési kötelezettséggé válik, és ezzel átformálja a globális kereskedelmi gyakorlatot.

Mikor kezdődik az EUDR végrehajtása?

Az EUDR végrehajtása a tervek szerint a vállalat méretétől függően két szakaszban kezdődik:

• A nagyvállalatoknak 2025. december 30-ig kell megfelelniük.
• A kis- és mikrovállalkozásoknak 2026. június 30-ig kell megfelelniük a követelményeknek.

Az időbeli eltolódás ellenére minden vállalkozást arra ösztönöznek, hogy már most kezdje meg a felkészülést, mivel az adatgyűjtés, a kockázatértékelés és a megfelelő rendszerek kiépítése időigényes és összetett feladat.

Van-e türelmi idő vagy rugalmasság az EUDR határidőkben?

Nem. Az EUDR nem tartalmaz türelmi időt a végrehajtás megkezdését követően.

A nagyvállalatoknak 2025. december 30-ig, a kis- és mikrovállalkozásoknak pedig 2026. június 30-ig kell megfelelniük. Ezek a határidők jogilag kötelező érvényűek, és a rendelet teljes körű hatálybalépését jelentik.

Bár a szakaszos ütemezés további időt biztosít a kisebb vállalatoknak, a fenti időpontok után nem alkalmazhatók mentességek vagy rugalmasság. A végrehajtási határidő elérkeztével csak azok a vállalatok hozhatnak forgalomba vagy exportálhatnak termékeket az uniós piacról, amelyek teljes körűen elvégezték a kellő gondossági vizsgálatot és érvényes DDS-bejelentéseket nyújtottak be.

A vállalkozásokat ezért arra ösztönzik, hogy a jelenlegi, végrehajtást megelőző szakaszt a rendszer tesztelésének, a beszállítókkal való kapcsolattartásnak és a belső képzésnek a kritikus időszakaként kezeljék. A felkészülés 2025 végéig történő elhalasztása a megfelelés hiányát, a szállítás késedelmét vagy a végrehajtási intézkedéseket kockáztatja.

Milyen árucikkekre terjed ki a biztosítás?

Az EUDR olyan konkrét mezőgazdasági és erdészeti termékekre vonatkozik, amelyek a globális erdőirtás fő mozgatórugóinak tekinthetők. Ezeket a termékeket nagy környezeti hatásuk és az EU-n belüli kereskedelmi volumenük miatt helyezték előtérbe.

A rendelet kifejezetten a következő hét nagy kockázatú árucikket célozza meg:

• Szarvasmarha.
• Kakaó.
• Kávé.
• Olajpálma.
• Szója.
• Fa.
• Gumi.

A fent felsorolt nyersanyagokon kívül az EUDR az ezekből az alapanyagokból előállított származékos és feldolgozott termékek széles körére is vonatkozik. Ez biztosítja, hogy az erdőirtással kapcsolatos kockázatokat a teljes értékláncban kezeljék.

A fedezett származtatott termékek közé tartoznak például:

• Bőr- és marhahústermékek.
• Csokoládé és kakaópor.
• Bútor, papír és faáru.
• Feldolgozott pálmaolajtermékek és gumialapú termékek.

Minden szabályozott terméket a rendelet I. mellékletében felsorolt uniós Kombinált Nómenklatúra (KN) kódok segítségével azonosítanak. Csak az e meghatározott KN-kódok alá tartozó termékek tartoznak az EUDR-megfelelési követelmények hatálya alá. A vállalkozásoknak gondosan át kell vizsgálniuk ezeket a kódokat annak megállapítása érdekében, hogy termékeik a rendelet hatálya alá tartoznak-e.

Mit jelent az EUDR szerint az "erdőirtásmentes" kifejezés?

Egy termék akkor tekinthető erdőirtásmentesnek, ha azt nem olyan földterületen állították elő, amelyet 2020. december 31. után erdőirtásnak vagy erdőpusztulásnak vetettek alá. Ez akkor is érvényes, ha az ilyen erdőirtás a származási országban legális volt.

A rendelet tágan határozza meg az erdőirtást, amely magában foglalja mind a teljes erdőirtást, mind a részleges degradációt, például a fakitermelést, amely megzavarja az erdő szerkezetét, összetételét vagy funkcióját.

Ez a szabvány egységes környezetvédelmet biztosít minden beszerző országban, függetlenül az eltérő nemzeti szabályozásoktól.

Milyen mentességeket vagy különleges eseteket tesz lehetővé az EUDR?

Bár az EUDR széles körű, a túlszabályozás megelőzése és az átmeneti rugalmasság biztosítása érdekében számos mentességet biztosít.

1. Az újrahasznosított termékek általában mentesek, feltéve, hogy teljes egészében korábban használt anyagokból készültek. Ha azonban a feldolgozás során újonnan beszerzett, az EUDR által szabályozott nyersanyagokat adnak hozzá, a végtermék a rendelet hatálya alá tartozhat.
2. A csomagolóanyagok nem tartoznak ide, kivéve, ha maga a csomagolás az I. mellékletben felsorolt szabályozott termék. Például a fapépből készült karton az EUDR hatálya alá tartozna, ha az adott kartontípusra vonatkozó KN-kód alá tartozik.
3. A 2023. június 29. előtt kitermelt és 2025. december 30. előtt az EU piacán forgalomba hozott faanyag ideiglenesen mentesül. Ez a mentesség átmeneti pufferként szolgál a meglévő állományok számára.

Ezenkívül az I. mellékletben egyes Kombinált Nómenklatúra-kódok "ex" előtaggal vannak jelölve, ami azt jelenti, hogy a tágabb termékcsoportnak csak egy alkategóriája tartozik ide. A vállalkozásoknak a termékbesorolásokat pontosan át kell vizsgálniuk az alkalmazhatóság megállapítása érdekében.

A vállalatoknak minden esetben ajánlott a KN-kódok gondos ellenőrzése, és szükség esetén jogi vagy vámszakértőkkel való konzultáció annak megerősítése érdekében, hogy a mentesség alkalmazható-e.

Megfelelés és átvilágítás

Ez a szakasz ismerteti, hogy kinek kell megfelelnie az EUDR-nek, és hogy a vállalkozásoknak pontosan milyen lépéseket kell tenniük a jogi kötelezettségek teljesítése érdekében.

Kinek kell megfelelni az EUDR-nek?

Az EUDR a szabályozott áruk behozatalában, kivitelében és forgalmazásában részt vevő ellátási lánc szereplőinek széles körére vonatkozik. Vállalatának a rendelet szerinti jogi szerepének megértése alapvető fontosságú, mivel a szereplő típusa határozza meg a felelősség szintjét, különösen az átvilágítási kötelezettségek és a dokumentáció tekintetében.

A rendelet az ellátási lánc kétféle szereplőjére vonatkozik:

• Operátorok: Olyan szervezetek, amelyek szabályozott termékeket első alkalommal hoznak forgalomba az EU piacán, vagy exportálnak az EU-ból. Ide tartoznak az importőrök, a gyártók és a nagy kiskereskedők.
• Kereskedők: Olyan vállalkozások, amelyek már forgalomba hozott szabályozott termékeket kezelnek vagy értékesítenek. Ide tartozhatnak a nagykereskedők, forgalmazók vagy online platformok.

Az üzemeltetők viselik az elsődleges felelősséget az átvilágítás elvégzéséért. A kereskedőknek nyilvántartást kell vezetniük, és további követelményeknek kell megfelelniük, ha nagyvállalkozásnak minősülnek.

Az EUDR vonatkozik-e a kis- vagy mikrovállalkozásokra?

Igen, az EUDR minden méretű vállalatra vonatkozik, beleértve a kis- és mikrovállalkozásokat is, bár a kötelezettségek az ellátási láncban betöltött jogi szerepüktől függően eltérőek lehetnek.

• Kis- és mikrovállalkozások, amelyek üzemeltetőként működnek: Az EU piacán árukat forgalomba hozó vagy exportáló személyeknek teljes mértékben meg kell felelniük az EUDR-nek, beleértve a kellő gondossági vizsgálat elvégzését és a DDS-bejelentések benyújtását. A végrehajtás határideje azonban később, 2026. június 30-án jár le.
• Kereskedőként működő kis- és mikrovállalkozások: A már forgalomban lévő termékekkel kereskedőknek nem kell benyújtaniuk a DDS-t, de meg kell őrizniük a vonatkozó szállítói dokumentációt, és meg kell erősíteniük, hogy az általuk kezelt áruk megfelelnek a követelményeknek. A nemzeti hatóságokkal való együttműködést is elvárják tőlük az ellenőrzések vagy auditok során.

A rendelet alól a vállalat mérete alapján nincsenek kivételek; minden vállalkozásnak fel kell mérnie szerepét, és ennek megfelelően kell felkészülnie.

Melyek az alapvető megfelelési követelmények?

Az EUDR-nek való megfelelés nem korlátozódik az általános fenntarthatósági kötelezettségvállalásokra, hanem konkrét jogi kötelezettségek teljesítését is magában foglalja. A vállalatoknak ellenőrizhető bizonyítékokkal kell igazolniuk, hogy a szabályozott áruk minden egyes szállítmánya erdőirtásmentes, a származási ország törvényeinek megfelelően jogszerűen termelt, és nyomon követhető, hogy az adott földterületen termesztették vagy betakarították.

Ezenkívül a vállalatoknak az EU TRACES-NT platformján keresztül átvilágítási nyilatkozatot (DDS) kell benyújtaniuk, mielőtt az áruk az EU piacán forgalomba hozhatók vagy onnan kivihetők. Ezek a kötelezettségek szállítmányonként érvényesek, és következetes dokumentációt és ellenőrzést igényelnek.

Mi az az átvilágítási nyilatkozat (DDS)?

Az átvilágítási nyilatkozat (DDS) az EUDR-nek való megfelelés egyik sarokköve. Ez a teljes átvilágítási folyamat hivatalos eredménye, és jogi garanciát jelent arra, hogy a termék megfelel az összes szabályozási követelménynek. Érvényes DDS nélkül egyetlen szabályozott termék sem hozható jogszerűen forgalomba, illetve exportálható az EU piacáról.

A DDS az EUDR 4. és 5. cikke alapján előírt hivatalos jogi nyilatkozat. A nyilatkozat megerősíti, hogy:

• A terméket strukturált átvilágítási folyamat segítségével értékelték.
• A meg nem felelés kockázata elhanyagolható.
• Minden igazoló dokumentum teljes és pontos.

A DDS benyújtását követően jogilag kötelező érvényű igazolássá válik, és öt évig meg kell őrizni az esetleges ellenőrzés vagy vizsgálat céljából.

Mit tartalmaz az átvilágítási folyamat?

Az EUDR-nek való megfelelés érdekében a vállalatoknak strukturált átvilágítási folyamatot kell végrehajtaniuk, amely biztosítja az átláthatóságot, a nyomon követhetőséget és a jogi integritást az ellátási láncukban. Ez a folyamat nem egyszeri feladat, hanem minden egyes releváns szállítmányra vonatkozó, ismétlődő kötelezettség.

Az EUDR szerinti átvilágítási folyamat három kötelező lépést tartalmaz:

• Információgyűjtés: Gyűjtsön adatokat a termék típusáról, mennyiségéről, a szállító kilétéről, a gyártási időpontokról és a származási hely földrajzi elhelyezkedéséről.
• Kockázatértékelés: Értékelje annak kockázatát, hogy a termék a beszállítói gyakorlat és a beszerzési régiók alapján erdőirtással vagy törvénysértéssel függ össze.
• Kockázatcsökkentés: Ha a kockázat nem elhanyagolható, a folytatás előtt tegyen korrekciós intézkedéseket, például harmadik fél által végzett auditokat, helyszíni látogatásokat vagy a dokumentáció frissítését.

Minden egyes lépést dokumentálni kell, és meg kell ismételni a szabályozott áruk minden egyes új tétele vagy szállítmánya esetén.

Melyek a leggyakoribb kihívások, amelyekkel a vállalatoknak az EUDR-nek való megfelelés során szembe kell nézniük?

Az egyértelmű iránymutatás ellenére sok vállalat működési és logisztikai nehézségekkel szembesül, amikor megpróbálja megvalósítani az EUDR-nek való megfelelést.

A leggyakoribb kihívások a következők:

• Adatgyűjtés a kistermelőktől: A kis gazdaságok nem rendelkeznek GPS-eszközökkel, hivatalos földtulajdonjoggal vagy internet-hozzáféréssel.
• Korlátozott digitális infrastruktúra: A vidéki régiók gyenge összeköttetéssel rendelkezhetnek, ami befolyásolja a valós idejű adatgyűjtést.
• Magas megfelelési költségek: A kkv-k pénzügyi akadályokkal szembesülnek a GIS-eszközökbe, auditokba és jogi dokumentációba való beruházás során.
• Komplex ellátási láncok: A többszintű hálózatok csökkentik a láthatóságot és növelik a nyomon követhetőségi kockázatot.
• Tisztázatlan földbirtokviszonyok: Egyes régiókban a tulajdonjog vagy a földhasználati jogok vitatottak vagy dokumentálatlanok lehetnek.

Ezek a problémák késedelmes DDS-bejelentésekhez, hiányos dokumentációhoz vagy blokkolt szállítmányokhoz vezethetnek.

Hogyan küzdhetik le a vállalatok az EUDR-nek való megfelelés akadályait?

Az EUDR-nek való megfelelés gyakorlati nehézségeinek leküzdése nem csupán a szabályozási ellenőrző listák teljesítését igényli. A vállalkozásoknak proaktív, stratégiai megközelítést kell alkalmazniuk, amely a sajátos ellátási láncuk realitásaihoz igazodik. Különösen a magas kockázatú régiókból vagy kistermelőktől beszerző vállalatok esetében a sikeres végrehajtás kulcsa a kapacitásépítésben, a folyamatok egyszerűsítésében és a digitális infrastruktúra kihasználásában rejlik.

A megfelelőség hatékonyabb kezelése érdekében a vállalkozások gyakorlati és stratégiai megoldások kombinációját alkalmazhatják:

• Beszállítói képzés: Oktatás az EUDR-ről, a GPS használatáról és a dokumentációs gyakorlatról.
• Szabványosított eszközkészletek: Előre formázott sablonok használata adatgyűjtéshez, jogi dokumentumokhoz és DDS-jelentésekhez.
• Harmadik fél által végzett ellenőrzés: Helyi nem kormányzati szervezetek vagy auditorok bevonása a magas kockázatú régiókban a megfelelés értékelésére.
• Együttműködési platformok: Használjon központosított rendszereket, például az eudr.co-t az adatok megosztására, a kockázatkezelésre és a DDS-nyilatkozatok benyújtására.
• Korai végrehajtás: Kezdje meg a megfelelésre való felkészülést a határidők előtt, hogy azonosítsa és kijavítsa a gyenge láncszemeket az ellátási láncban.

A proaktív tervezés javítja az adatok megbízhatóságát és csökkenti a kockázatot a végrehajtási ellenőrzések során.

Elégségesek-e a harmadik fél által kiadott tanúsítványok (pl. FSC, PEFC, RSPO, Rainforest Alliance) az EUDR-nek való megfeleléshez?

Nem. Az FSC, PEFC, RSPO, Rainforest Alliance és hasonló tanúsítványok nem helyettesítik az EUDR által előírt jogi átvilágítási kötelezettségeket.

Bár ezek a harmadik fél által kiadott tanúsítványok támogathatják a vállalat kockázatértékelési folyamatát, nem mentesítik az üzemeltetőket a teljes EUDR átvilágítási folyamat elvégzése és dokumentálása alól. A tanúsítványok nem helyettesíthetik különösen a következők szükségességét:

• A termőterületek földrajzi elhelyezkedési adatai (WGS84 formátumban).
• A származási ország jogi megfelelőségének ellenőrzése.
• Erdőirtás-mentes biztosíték 2020. december 31. után.
• Átvilágítási nyilatkozat (DDS) benyújtása az EU TRACES-NT platformon keresztül.

Ezek a rendszerek hozzáadott értéket képviselhetnek a beszállítók hitelességének és környezetvédelmi gyakorlatának értékelésében, de az EUDR 9. cikke szerint a teljes jogi felelősség továbbra is az üzemeltető vagy a kereskedőé.

A vállalatoknak a tanúsítványokat csak kiegészítő bizonyítékként kell kezelniük, nem pedig önálló megfelelési intézkedésként. Még a teljes mértékben tanúsított beszállítóknak is szükségük van független ellenőrzésre és adatgyűjtésre ahhoz, hogy megfeleljenek az EUDR követelményeinek.

Milyen dokumentációt kell a vállalatoknak megőrizniük az EUDR-nek való megfelelés bizonyítására?

Az EUDR 9. cikke értelmében a vállalatoknak legalább öt évig meg kell őrizniük az átvilágítással és a megfelelőséggel kapcsolatos valamennyi dokumentációt. Ez magában foglalja mind a belső nyilvántartásokat, mind a beszállítóktól vagy harmadik felektől kapott anyagokat.

A kötelező dokumentumok közé tartoznak:

• Geolokációs adatok: A termeléshez használt földterületek pontos koordinátái (WGS84 formátumban).
• Termelési vagy betakarítási időpontok: Időbélyegzővel ellátott adatok a 2020. december 31-i határnaphoz való igazodás ellenőrzésére.
• Jogi megfelelési dokumentumok: Földtulajdonjogok, engedélyek, munkaszerződések és környezetvédelmi tanúsítványok.
• Kockázatértékelési jelentések: A kijelölt kockázati szintek indoklása, beleértve a felhasznált forrásokat és logikát.
• Az enyhítésre vonatkozó bizonyítékok: Az auditok, beszállítói korrekciók vagy műholdfelvételek felülvizsgálatának feljegyzései, ha kockázatokat azonosítottak.
• Az átvilágítási nyilatkozat (DDS): Ahogyan a TRACES-NT-n keresztül benyújtották, a naplófájlokkal vagy a verziótörténettel együtt.
• Beszállítói kommunikáció: E-mailek, szerződések vagy nyilatkozatok, amelyek támogatják a nyomon követhetőséget és a legális beszerzést.

Ezeket a nyilvántartásokat az illetékes nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzések vagy vizsgálatok számára hozzáférhető formában kell tárolni. A vállalatoknak biztonságos, szervezett adattároló rendszereket kell használniuk, ideális esetben időbélyegzővel ellátott naplókkal és biztonsági mentési protokollokkal.

E dokumentáció megőrzésének vagy benyújtásának elmulasztása végrehajtási intézkedéseket eredményezhet, még akkor is, ha a DDS-t helyesen nyújtották be.

Ki a felelős az EUDR-nek való megfelelésért a vállalaton belül?

A megfelelés jogi felelőssége a "gazdasági szereplőt" terheli, vagyis azt a szervezetet, amely az árukat az EU piacán forgalomba hozza vagy exportálja.

Az operatív felelősség azonban gyakran megoszlik az osztályok között, többek között:

• Közbeszerzés: Beszállítói és áruforgalmi adatok gyűjtése.
• Megfelelőség vagy jog: Értékeli a jogi kötelezettségeket és a kockázati küszöbértékeket.
• Fenntarthatóság/ESG: Az erdőirtás állapotának nyomon követése és a tanúsítás hitelességének értékelése.
• IT/Technikai: Kezeli a GIS-rendszereket és a DDS-platform integrációkat.

A legjobb gyakorlatok közé tartozik egy központi megfelelőségi koordinátor kinevezése vagy egy funkcióközi EUDR-csoport létrehozása a folyamatos dokumentáció, a frissítések és a kockázati riasztásokra való reagálás biztosítása érdekében.

Nyomonkövethetőség és nyomon követés

A nyomonkövethetőség az EUDR-megfelelés egyik központi eleme. Ez a szakasz elmagyarázza, hogy milyen adatokat kell nyomon követni és hogyan.

Milyen geolokációs adatokra van szükség?

Az EUDR szerint a nyomon követhetőség az árutermelés helyére vonatkozó pontos információkkal kezdődik. A földrajzi helymeghatározási adatok nem opcionálisak, hanem az erdőirtásmentes beszerzés és a jogi megfelelés bizonyításának sarokkövei. A vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy adatrendszereik pontosan rögzíteni és kezelni tudják a helyalapú bizonyítékokat.

A vállalkozásoknak az EUDR hatálya alá tartozó valamennyi árucikk esetében meg kell adniuk a parcellaszintű földrajzi koordinátákat. Ez magában foglalja a következőket:

• Pontos szélességi és hosszúsági fok (WGS84 tizedesfok).
• Parcellahatárok nagyobb gazdaságok vagy szövetkezetek esetében.
• A betakarítás vagy a termelés időpontja.
• Beszállítói identitás és területnagyság.

Ezek a térbeli adatok elengedhetetlenek annak bizonyításához, hogy a 2020-as határnap után nem történt erdőirtás.

Hogyan történik a távfelügyelet?

Az EUDR keretében a távfelügyelet létfontosságú szerepet játszik annak ellenőrzésében, hogy az erdőirtás nem történt-e az árutermelő földterületen vagy annak közelében. Ez a megközelítés lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a beszállítói állításokat függetlenül és nagy léptékben validálják, különösen azokban a régiókban, ahol a helyszíni ellenőrzések kihívást jelentenek vagy erőforrás-igényesek lehetnek.

A távfelügyelet digitális eszközökkel követi nyomon a földhasználat változásait, és megerősíti az erdőirtásmentes beszerzést.

A közös eszközök közé tartoznak:

• Műholdfelvételek.
• GIS-térképezési platformok.
• AI-alapú riasztások a váratlan erdőirtás esetén.

Ezek a technológiák segítenek a beszállítóktól származó adatok ellenőrzésében, és valós időben képesek a környezeti kockázatok felderítésére, még a nehezen hozzáférhető régiókban is.

Mi történik, ha egy szállító nem tud földrajzi helymeghatározási adatokat szolgáltatni?

Az EUDR értelmében a földrajzi helymeghatározási adatok nem opcionálisak, hanem alapvető jogi követelménynek minősülnek. Ha egy szállító nem tud pontos, parcellaszintű földrajzi koordinátákat szolgáltatni (WGS84 formátumban), annak azonnali és jelentős következményei lesznek.

Mindenekelőtt az érintett terméket nem lehet jogszerűen forgalomba hozni vagy exportálni az EU piacáról. A földrajzi helymeghatározási adatok nélkül a piaci szereplők nem tudják bizonyítani, hogy a terméket olyan földterületen állították elő, amely 2020. december 31. után is erdőirtásmentes maradt - ez a jogszabályi megfelelés kötelező feltétele.

Ez a helyzet jogi kockázatot jelent az üzemeltető számára, és megállítja az áruk áramlását az ellátási láncon keresztül. Még ha minden más átvilágítási lépés teljes körű is, egy hiányzó vagy nem ellenőrizhető földrajzi helymeghatározási fájl érvénytelenné teszi az egész átvilágítási nyilatkozatot (DDS).

Ilyen esetekben a vállalatoknak két fő lehetőségük van:

• kizárják a terméket az EU-ba irányuló készletükből.: Gyakran ez az egyetlen rövid távú megoldás, ha az idő rövidsége vagy az alternatív beszállítók hiánya megakadályozza a helyreállítást.
• Együttműködés a beszállítókkal a megfelelő adatok összegyűjtése érdekében: Ez magában foglalhatja GPS-képes eszközök telepítését, helyszíni felmérések elvégzését, vagy a helyi ellenőrző szervekkel való együttműködést a szükséges koordináták és dokumentáció megszerzése érdekében.

Az üzemeltetőket arra ösztönzik, hogy a megfelelésre való felkészülési folyamat korai szakaszában azonosítsák a nagy kockázatú vagy nem digitalizált beszállítókat. A térinformatikai adatok gyűjtéséhez technikai segítségnyújtás vagy finanszírozás biztosítása szükséges lehet, különösen akkor, ha kisbirtokosokkal vagy szövetkezetekkel dolgoznak az alacsony összeköttetésű régiókban.

A hiányzó földrajzi helymeghatározási adatok kezelésének elmulasztása nemcsak a szállítást akadályozza meg, hanem ellenőrzésekhez, bírságokhoz vagy a jó hírnév romlásához is vezethet, ha az EU piacán nem megfelelő árukat fedeznek fel.

Összefoglalva, a földrajzi helymeghatározási adatok hiánya az EUDR értelmében az üzletkötést meghiúsítja. A vállalkozásoknak a zavarok elkerülése és a legális piacra jutás fenntartása érdekében szilárd beszállítói kötelezettségvállalási és feltérképezési stratégiákat kell alkalmazniuk.

Milyen gyakran kell frissíteni a monitoringadatokat?

Az EUDR szerinti ellenőrzés nem egyszeri követelmény, hanem folyamatos kötelezettség, amelynek célja annak biztosítása, hogy az EU piacára belépő vagy onnan kikerülő valamennyi termék folyamatosan megfeleljen a követelményeknek. A statikus vagy elavult adatok aláássák a kellő gondossági nyilatkozat (DDS) integritását, és növelik a szabályozási előírások megsértésének kockázatát.

A vállalkozásoknak rendszeresen frissíteniük kell a monitoringadataikat, hogy azok tükrözzék a földhasználatban, az ellátási lánc összetételében vagy a regionális kockázati tényezőkben bekövetkezett változásokat. Különösen a következő forgatókönyvek esetében van szükség frissítésre:

• Minden egyes új szállítmánnyal: Minden egyes szabályozott áruszállítmányt aktuális, tételspecifikus földrajzi helymeghatározási adatokkal kell kísérni. Még az ugyanattól a beszállítótól származó, ismétlődő szállításokat is külön-külön kell hitelesíteni a következetesség és a megfelelőség biztosítása érdekében.
• Ha a beszállítói feltételek vagy a földhasználat megváltozik: Ha egy beszállító új helyről kezd beszerzésbe, más területre terjeszti ki a termelést, vagy a tulajdonjogokban vagy földjogokban változások következnek be, a megfelelő térinformatikai adatokat és kockázatértékeléseket azonnal felül kell vizsgálni.
• Frissített műholdfelvételek vagy erdőirtási riasztások nyomán: A távérzékelési vagy GIS-platformokat használó vállalkozásoknak a rendszer riasztására vagy az erdőpusztulás vizuális bizonyítékaira a szállítói profilok és a DDS-bejelentések megfelelő felülvizsgálatával és frissítésével kell reagálniuk.
• A szabályozási vagy országkockázati besorolás változását követően: Amikor az Európai Bizottság frissíti egy ország kockázati szintjét vagy új iránymutatást tesz közzé, a monitoringadatokat és a dokumentációt a fokozott átvilágítási követelmények tükrözése érdekében ki kell igazítani.

A rendszeres frissítések elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a DDS-nyilatkozatok pontosak, jogilag védhetőek és a legújabb helyszíni realitásokhoz igazodnak. Az elavult vagy hiányos felügyeleti adatok a szállítmányok visszautasításához, végrehajtási bírságokhoz vagy termékvisszahívásokhoz vezethetnek.

E folyamat hatékony irányításához a vállalatoknak automatizált riasztásokat, rutinszerű beszállítói újraellenőrzési ütemterveket és az adatverzió-előzmények nyomon követésére alkalmas digitális rendszereket kell bevezetniük. Ez nem csak a működési hatékonyságot javítja, hanem az ellenőrzések vagy auditok során a hatósági felkészültséget is bizonyítja.

Mi a hatékony EUDR-ellenőrzés négy fő összetevője?

Az EUDR szerinti hatékony nyomon követés nem egyszeri feladat - ez egy folyamatos, strukturált rendszer, amelyet a földhasználat nyomon követésére, a változások felderítésére és az ellátási lánc átláthatóságának biztosítására terveztek.

A négy alapvető összetevő a következő:

1. Geolokációs adatgyűjtés: A parcellaszintű koordinátákat (WGS84 formátumban) minden egyes gazdaság, erdő vagy ültetvény esetében össze kell gyűjteni. A kisbirtokosok esetében egyetlen pont is elegendő lehet; nagyobb parcellák esetében poligontérképezésre van szükség. Az adatoknak tartalmazniuk kell a termelési vagy betakarítási dátumokat és a szállító azonosítását.
2. Távérzékelés és műholdas ellenőrzés: A vállalatoknak nagy felbontású műholdfelvételeket és távérzékelési eszközöket kell használniuk annak ellenőrzésére, hogy 2020. december 31. után nem történt erdőirtás. Ezek az eszközök objektív vizuális bizonyítékot nyújtanak, és segítenek a beszállítók által benyújtott földrajzi helymeghatározási adatok érvényesítésében.
3. GIS-alapú kockázati térképezés: A földrajzi információs rendszerek (GIS) segítenek a kockázatok vizualizálásában. A vállalatok a beszállítói adatokat külső kockázati tényezőkkel, például a védett területek, a biológiai sokféleség forró pontjai vagy a gyenge kormányzással rendelkező régiók közelségével is összekapcsolhatják. Ez segít a kockázatértékelési és kockázatcsökkentési döntések meghozatalában.
4. Dinamikus kockázati frissítések: A felügyeletnek alkalmazkodnia kell az új információkhoz. A vállalkozásoknak frissíteniük kell a beszállítói kockázati profilokat, ha erdőirtásra vonatkozó riasztások jelennek meg, a dokumentáció megváltozik, vagy egy ország kockázati besorolása megváltozik. Ez biztosítja, hogy a DDS-bejelentések idővel érvényesek maradjanak.

Ez a négy összetevő együttesen egy ellenőrizhető, védhető megfelelési rendszert hoz létre. A monitoring a valós idejű kockázatfelismerés és a jogilag hiteles átvilágítás alapja.

Kockázati besorolás és országértékelés

Ez a szakasz azt fejti ki, hogy az EUDR szerinti kockázatalapú uniós megközelítés hogyan befolyásolja az átvilágítási kötelezettségek körét és mélységét. Az országbesorolás megértése alapvető fontosságú azon vállalkozások számára, amelyek megfelelési stratégiáikat testre kívánják szabni, csökkenteni kívánják a kockázati kitettséget, és hatékonyan kívánják elosztani az erőforrásokat.

Mi az EUDR kockázatalapú megközelítése?

Az EUDR többszintű országbesorolási rendszert vezet be, hogy a származási országgal kapcsolatos erdőirtási kockázat alapján differenciálja az átvilágítási követelményeket. 

Az Európai Bizottság három kockázati szintbe sorolja az országokat:

• Alacsony kockázatú országok: Ezek azok a joghatóságok, ahol az erdőirtás alacsony gyakorisággal fordul elő, és erős az erdészeti irányítás. Jellemzően megbízható földbirtoklási rendszerrel, átlátható ellátási láncokkal és a környezetvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtásával rendelkeznek. Az ezekből az országokból származó termékek esetében a gazdasági szereplők számára előnyösek lehetnek az egyszerűsített átvilágítási eljárások, beleértve a kevesebb dokumentációt és a kevésbé intenzív ellenőrzést.
• Standard kockázatú országok: Ez az alapértelmezett osztályozás, és akkor alkalmazandó, ha nincs külön megjelölés. Ez megköveteli a vállalkozásoktól, hogy elvégezzék a teljes körű átvilágítási lépéseket: információgyűjtés, kockázatértékelés és szükség esetén kockázatcsökkentés. A legtöbb ország valószínűleg kezdetben ebbe a kategóriába fog tartozni, különösen az EUDR végrehajtásának korai szakaszában.
• Magas kockázatú országok: Ezekben az országokban nagyobb az illegális erdőirtás, a gyenge kormányzás vagy az erdészeti törvények következetlen végrehajtása. Az ezekből a régiókból beszerző üzemeltetőknek fokozott kellő gondossággal kell eljárniuk, beleértve a mélyebb ellenőrzési intézkedéseket, részletesebb dokumentációt és esetleg harmadik fél által végzett auditokat vagy helyszíni ellenőrzéseket.

A kijelölt kockázati szint közvetlenül befolyásolja, hogy a gazdasági szereplőnek milyen típusú és intenzitású átvilágítást kell végeznie. Például egy magas kockázatú területről történő beszerzéshez erősebb igazolásra van szükség, hogy a termék erdőirtásmentes és legálisan előállított, és hogy azt szilárd bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Fontos, hogy a kockázati besorolás nem mentesíti a vállalatokat a megfelelés alól. Még az alacsony kockázatú országok esetében is teljesíteni kell a nyomon követhetőség és az erdőirtásmentesség kritériumait. A besorolás azonban segíti a vállalkozásokat abban, hogy a megfelelési erőfeszítéseket oda összpontosítsák, ahol a legnagyobb a kár kockázata.

Mikor teszik közzé az országkockázati szinteket?

A hivatalos kockázati osztályozási listát az Európai Bizottság várhatóan 2025. június 30-ig teszi közzé. A jegyzék az egyes termelő országokat és régiókat olyan, függetlenül ellenőrzött mutatók alapján fogja kategorizálni, mint például az erdőirtás mértéke, a kormányzás minősége, a végrehajtási kapacitás és az ellátási láncok átláthatósága.

Amíg ez a lista nem készül el és nem válik nyilvánosan hozzáférhetővé, addig minden országot standard kockázatú vagy magas kockázatú országként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak teljes körű átvilágítást kell végezniük minden beszerzési régió esetében, függetlenül azok vélt környezeti vagy kormányzati státuszától.

A kockázati lista hivatalos elfogadása előtt nem alkalmaznak egyszerűsített eljárásokat. A vállalatoknak el kell kerülniük, hogy bármelyik beszállító vagy régió esetében alacsony kockázatú státuszt feltételezzenek, és ehelyett készüljenek fel az ellátási láncuk teljes egészére kiterjedő átfogó megfelelésre.

A közzétételt követően a besorolást rendszeresen felülvizsgálják és frissítik. A vállalkozásoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük ezeket a frissítéseket, mivel egy ország státuszában bekövetkező változások azonnal megváltoztathatják az adott régióból származó termékekkel kapcsolatban megkövetelt átvilágítás mértékét.

Összefoglalva, bár a kockázatalapú megközelítés végül célzottabb megfelelési utat fog biztosítani, a vállalkozásoknak 2025. június 30-ig minden származást potenciálisan magas kockázatúnak kell tekinteniük. Az átmeneti bizonytalanság hatékony kezelésének kulcsa a szilárd felkészülés és az alkalmazkodóképes rendszerek.

Végrehajtás és szankciók

A kockázattervezés szempontjából kritikus fontosságú annak megértése, hogy az EUDR-t hogyan fogják végrehajtani, és milyen szankciókat alkalmaznak. A vállalatoknak nemcsak a megfelelési rendszerek kiépítésére kell összpontosítaniuk, hanem arra is, hogy megértsék, milyen végrehajtási mechanizmusokat fognak alkalmazni az uniós tagállamok a gyakorlatban.

Hogyan fogják végrehajtani az EUDR-t?

Az EUDR végrehajtása decentralizált, de összehangolt lesz. Minden uniós tagállam felelős egy vagy több illetékes hatóság kijelöléséért, amelyek feladata a rendelet végrehajtásának és betartásának biztosítása a saját joghatóságán belül.

Ezek a nemzeti hatóságok jelentős hatáskörrel rendelkeznek, többek között:

• Auditok és ellenőrzések lefolytatása: Bejelentett és előre be nem jelentett ellenőrzések, amelyek kiterjednek az üzlethelyiségekre, raktárakra, termelési helyszínekre és dokumentációs rendszerekre.
• Dokumentáció bekérése: Ilyen például a Due Diligence Statements (DDS), a geolokációs nyilvántartások, a jogi beszerzési bizonyítékok és a kockázatértékelési akták.
• A szállítmányok lefoglalása vagy blokkolása: A nem megfelelőséggel gyanúsított áruk feltartóztatása a forgalomba hozatal előtt.
• Panaszok vagy bejelentések kivizsgálása: Különösen a nem kormányzati szervezetektől, újságíróktól vagy a forrásországok érintett közösségeinek tagjaitól.
• Közigazgatási vagy jogi szankciók kiszabása: Beleértve a pénzbírságokat, a piaci tilalmakat és a nem megfelelőségi nyilvántartásokba való felvételt.

A határokon átnyúló együttműködés és információcsere megkönnyítése érdekében valamennyi hatóság az EU központosított TRACES-NT platformján keresztül fog működni. Ez a digitális rendszer lehetővé teszi a DDS-beadványok, az ellenőrzési eredmények és a megfelelőségi státusz valós idejű nyomon követését az egész EU-ban.

Minden tagállamnak éves végrehajtási jelentéseket kell benyújtania az Európai Bizottságnak, amelyek részletesen tartalmazzák az elvégzett ellenőrzések számát, a feltárt jogsértéseket és a meghozott korrekciós intézkedéseket. Ez biztosítja a következetes nyomon követést és elszámoltathatóságot az egész Unióban.

A vállalkozásoknak fel kell készülniük a kockázatalapú ellenőrzésekre, a szúrópróbaszerű auditokra és az adatvezérelt vizsgálatokra, különösen a magas kockázatú ágazatokban vagy régiókban. A hatóságok műholdképeket, mesterséges intelligencia alapú riasztásokat és térinformatikai eszközöket is bevethetnek a szabálytalanságok proaktív azonosítása érdekében.

Milyen szankciókkal jár a szabályok be nem tartása?

Az EUDR szigorú és messzemenő szankciókat szab ki a rendelet megsértése esetén, ami tükrözi a rendelet nagy környezetvédelmi és jogi jelentőségét.

A lehetséges szankciók közé tartoznak:

• Pénzbírságok: A jogsértés súlyosságától és megismétlődésétől függően akár a gazdasági szereplő éves uniós szintű forgalmának 4%-jét is elérheti.
• Az áruk elkobzása vagy megsemmisítése: Az EUDR kritériumainak nem megfelelő termékeket fizikailag megsemmisíthetik, megtagadhatják a piacra lépést, vagy kivonhatják a forgalomból.
• Bevételek lefoglalása: A hatóságok behajthatják a nem megfelelő áruk értékesítéséből származó nyereséget.
• Piacra jutási tilalmak: Súlyos vagy ismétlődő esetekben a vállalatoknak ideiglenesen vagy véglegesen meg kell tiltaniuk a szabályozott termékek uniós piacon való forgalomba hozatalát.
• Nyilvános elnevezés: A jogsértők nyilvánosan listázhatók, ami a jó hírnévnek árt, a vásárlók bizalmának elvesztéséhez, valamint a nem kormányzati szervezetek és a média vizsgálatához vezet.

A végrehajtás célja, hogy arányos, visszatartó erejű és hatékony legyen. Azok a vállalatok, amelyek hanyagságot tanúsítanak, adatokat hamisítanak vagy figyelmen kívül hagyják a megfelelési kötelezettségeket, valószínűleg szigorúbb szankciókkal fognak szembenézni, mint azok, amelyek jóhiszeműséget tanúsítanak, de elszigetelt problémákat tapasztalnak.

A jogi és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében a vállalatoknak szilárd belső ellenőrzési rendszereket kell bevezetniük, a személyzetet ki kell képezniük az átvilágítási protokollokra, és mindig alapos dokumentációt kell vezetniük.

Mennyi ideig kell a vállalatoknak megőrizniük az EUDR-megfelelőségi adatokat?

Az EUDR 9. cikkének (3) bekezdése értelmében mind a gazdasági szereplők (akik termékeket hoznak forgalomba az EU piacán), mind a nagykereskedők (akik már forgalomban lévő szabályozott árukat értékesítenek) jogilag kötelesek legalább öt évig megőrizni minden megfelelőségi dokumentációt.

Ez az ötéves megőrzési időszak attól a naptól kezdődik, amikor a terméket az EU piacán forgalomba hozták vagy az EU-ból kivitték, attól függően, hogy a szereplő milyen szerepet tölt be az ellátási láncban.

A vállalatoknak a következő nyilvántartásokat kell megőrizniük:

• Átvilágítási nyilatkozatok (DDS): A TRACES-NT platformon keresztül benyújtott formában, beleértve a benyújtási bizonylatokat és minden későbbi módosítást.
• Geolokációs és betakarítási adatok: Pontos koordináták (WGS84), a parcellák határai és az időbélyegzővel ellátott termelési vagy betakarítási dátumok.
• Jogi beszerzési dokumentáció: Földtulajdonjogok, fakitermelési engedélyek, környezetvédelmi tanúsítványok és a helyi törvények betartása.
• Beszállítói szerződések és nyilatkozatok: A legális és erdőirtásmentes beszerzést megerősítő megállapodások, igazolások vagy irányelvek.
• Kockázatértékelési jelentések: Belső vagy harmadik fél által végzett értékelések, amelyek igazolják a termék vagy a szállító kockázati besorolását.
• Enyhítő intézkedések és naplók: Az auditok, a beszállítói kötelezettségvállalás, a korrekciós intézkedések vagy a műholdas ellenőrzés lépései.
• Rendszernaplók és belső levelezés: Bizonyíték arra, hogy az átvilágítási döntések nyomon követhető, ellenőrizhető folyamatokon alapultak.

Ezeknek az anyagoknak kérésre könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a nemzeti hatóságok számára. Bár a papíralapú fájlok nem tiltottak, a strukturált könyvtárakkal, biztonsági mentési protokollokkal és hozzáférés-ellenőrzéssel ellátott digitális archiválás erősen ajánlott a hosszú távú megfelelés és az auditálhatóság biztosítása érdekében.

Fontos, hogy e dokumentáció benyújtásának elmulasztása még akkor is végrehajtási intézkedéseket vonhat maga után, ha nem történt erdőirtás. A szabályozó hatóságoknak jogukban áll büntetést kiszabni pusztán az eljárási szabályok be nem tartása alapján.

A részletes, jól rendszerezett nyilvántartások vezetése ezért nemcsak a jogi kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is, hogy megvédje vállalatát az ellenőrzések vagy viták során felmerülő hírnév- és pénzügyi kockázatoktól.

Támogatás az eudr.co-tól

Az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR) összetett szabályai között való eligazodás nemcsak a jogi követelmények alapos ismeretét, hanem a hatékony kezelésükhöz szükséges megfelelő eszközöket is megköveteli. Az olyan speciális platformok, mint az eudr.co, alapvető támogatást nyújtanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a széttagolt rendszerek vagy a kézi folyamatok terhei nélkül kívánják biztosítani a megfelelőséget. Ez a szakasz bemutatja, hogyan működik az eudr.co, és hogyan támogatja az ellátási lánc különböző szereplőit.

Mi az eudr.co?

Eudr.co egy kifejezetten arra a célra kifejlesztett megfelelőségi platform, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy támogassa a vállalatokat az EUDR-ben foglalt kötelezettségek teljesítésében. Az általános ESG- vagy fenntarthatósági eszközökkel ellentétben az eudr.co szűken a rendelet részletes jogi, technikai és nyomonkövethetőségi előírásaira összpontosít.

A platform olyan egységes környezetet kínál, ahol a vállalkozások az EUDR-megfelelés minden aspektusát kezelhetik, a beszállítói információk és a földrajzi helymeghatározási adatok gyűjtésétől kezdve az átvilágítási nyilatkozatok (DDS) létrehozásáig és azok hivatalos uniós csatornákon keresztül történő benyújtásáig.

Architektúrája rugalmasságával, skálázhatóságával és felhasználóbarát felületével kis- és nagyvállalatokat egyaránt támogat. Akár egyetlen termékcsaládot, akár egy többszintű globális ellátási láncot kezel, az eudr.co segít a szervezeteknek a szabályoknak megfelelő munkafolyamatok kialakításában, amelyek egyszerre megbízhatóak és ellenőrizhetők.

Hogyan támogatja az eudr.co a tanúsítást?

Az EUDR szigorú előírásainak való megfelelés érdekében a vállalatoknak nemcsak az áruk eredetét, hanem azok legális előállítását és nyomon követhetőségét is igazolniuk kell. Az Eudr.co olyan eszközkészletet tartalmaz, amely közvetlenül ezekre a követelményekre irányul:

• GIS-alapú térképészeti eszközök a termőterületek pontos helyének és határainak műholdas adatok alapján történő ellenőrzésére.
• Blokklánccal védett dokumentumtárolás a hamisítás megelőzése és a megváltoztathatatlan ellenőrzési nyomvonal biztosítása érdekében.
• Automatizált DDS-generálás, amely összhangban van az EUDR 4-5. cikkével, és csökkenti az adminisztratív munkát.
• Élő kockázati műszerfalak, amelyek értesítik a felhasználókat a beszállítói státusz, az országbesorolás vagy a műholdas riasztások változásairól.
• TRACES-NT integráció a megfelelőségi bejelentések zökkenőmentes benyújtásához az uniós hatóságokhoz.

Az eudr.co ezen funkciók egyetlen platformon történő egyesítésével lerövidíti a tanúsítási határidőket, és minimálisra csökkenti az emberi hibák kockázatát az adatkezelés és a jelentéstétel során.

Kinek előnyös az eudr.co használata?

Az Eudr.co az EUDR által szabályozott ellátási láncokban részt vevő felhasználók széles köre számára készült. Moduláris felépítése és a hozzáférés-szabályozási beállítások lehetővé teszik, hogy a szereplők minden típusa hatékonyan használhassa a platformot, anélkül, hogy a felelősségi körök átfednének.

• Az importőrök és exportőrök automatizálhatják a DDS generálását, földrajzi helymeghatározási adatokat gyűjthetnek, és valós időben nyomon követhetik a beszállítói kockázatokat.
• A kereskedők és forgalmazók számára előnyösek a nyomon követhetőségi műszerfalak és a dokumentummegőrzési funkciók.
• A mezőgazdasági termelők és szövetkezetek közvetlenül a földterületről tölthetik fel a földterületek adatait, a betakarítási dátumokat és a beszállítói adatokat.
• A tanúsító szervek csak olvasási hozzáférést kapnak a dokumentumok ellenőrzéséhez az auditok vagy ellenőrzések során.
• A kiskereskedők és a gyártók hozzáférhetnek a teljes ellátási lánc átláthatóságához és az export audit jelentésekhez belső használatra vagy az érdekelt felek számára.

Ez a szerepalapú kialakítás segít minden szereplőnek fenntartani a megfelelőséget, miközben hozzájárul egy összehangolt, ellenőrizhető nyomonkövethetőségi lánchoz.

Miben különbözik az eudr.co az általános ESG eszközöktől?

A hagyományos ESG- vagy ellátási lánc platformokkal ellentétben az eudr.co úgy lett kialakítva, hogy az EUDR jogi küszöbértékeit egészen a cikkek szintjéig teljesítse. A szabályozási előírásoknak az egyes munkafolyamatokba való beágyazásával magasabb szintű specifikusságot és jogi relevanciát kínál.

A legfontosabb különbségek a következők:

• Beépített jogi logika, amely összhangban van az EUDR 3-11. cikkével.
• Dedikált modulok a nyomon követhetőséghez, az erdőirtási kockázatelemzéshez és a dokumentumok megőrzéséhez.
• A rendelet szerinti nemzeti végrehajtási gyakorlatokhoz igazodó előzetes ellenőrzési jelentések és riasztások.
• Strukturált sablonok és bizonyítékformátumok, amelyek megfelelnek a hatóságok által az ellenőrzések során megkövetelteknek.

Az általános ESG platformok nem képesek kezelni a pontos földrajzi helymeghatározási formátumokat (WGS84), az erdészeti törvényességi dokumentumokat vagy a DDS-specifikus metaadatokat, így az eudr.co megbízhatóbb megoldás az EUDR-megfeleléshez.

Integrálódik az eudr.co a meglévő rendszereinkkel?

Igen. Az Eudr.co-t úgy tervezték, hogy költséges átalakítások nélkül illeszkedjen a meglévő digitális ökoszisztémákba. A platform kínál:

• API-hozzáférés az ERP-, ellátási lánc- és beszerzési rendszerekkel való integrációhoz.
• CSV és kötegelt feltöltési lehetőségek tömeges adatbevitelhez vagy migrációhoz.
• Kézi adatbeviteli módok az automatizált rendszerrel nem rendelkező kisebb felhasználók számára.
• Kompatibilitás a tanúsítási adatbázisokkal, mint például az FSC és a PEFC, a beszállítói megbízólevelek kereszthivatkozásához.
• GIS és távfelügyeleti interoperabilitás a műholdas eszközök és a megfelelőségi műszerfalak összekapcsolására.

Ez az átjárhatóság biztosítja, hogy a vállalkozások kihasználhassák meglévő digitális infrastruktúrájukat, miközben megfelelnek az EUDR egyedi követelményeinek.

Bonyolult a beszállás?

Nem. A bevezetési folyamatot úgy terveztük, hogy gyors és hozzáférhető legyen, még a korlátozott technikai szakértelemmel rendelkező vállalatok számára is. 

Eudr.co ajánlatok:

• Lépésről lépésre történő konfigurációs útmutatók a vállalati profilok, beszállítói listák és megfelelőségi munkafolyamatok beállításához.
• Előre betöltött sablonok és legördülő mezők a kézi adatbevitel csökkentése érdekében.
• Élő chat és képzési támogatás a megfelelőségi szakértőktől a jogszabályokkal vagy a platformmal kapcsolatos kérdések megválaszolására.
• Többnyelvű kezelőfelület, amely megkönnyíti a nemzetközi csapatok és beszállítói hálózatok közötti használatot.

A legtöbb vállalat a meglévő adatok mennyiségétől és szerkezetétől függően napokon belül működőképes lehet. A felhasználóbarát műszerfal csökkenti a tanulási időt és biztosítja a gyors megfelelési időt.

Következtetés

Az erdőirtásról szóló uniós rendelet jelentős változást jelent a globális ellátási lánc irányításában. Azzal, hogy előírja, hogy a termékeknek erdőirtásmentesnek kell lenniük, jogszerűen kell származniuk, és teljes mértékben nyomon követhetőnek kell lenniük a földrajzi eredetű parcelláig, új jogi normát állít fel az átláthatóság és az elszámoltathatóság tekintetében. Az EU-ban működő vagy az EU-val kereskedő vállalatok számára ez már nem egy önkéntes fenntarthatósági kezdeményezés, hanem kötelező érvényű jogszabályi kötelezettség.

Azok a vállalkozások, amelyek a nyomonkövethetőségi rendszerek bevezetésével, a földrajzi helymeghatározási adatok gyűjtésével és a TRACES-NT platformon keresztül a megfelelő gondossági nyilatkozatok (DDS) benyújtásával időben cselekszenek, jobb helyzetben lesznek a piacra jutás megőrzése, a szankciók elkerülése és az érdekelt felek növekvő elvárásainak való megfelelés terén.

Az EUDR-megfelelés nem csupán a szabályozási kockázatkezelésről szól. Stratégiai befektetés a hosszú távú rugalmasságba, az ellátási lánc integritásába és a márka hitelességébe az egyre inkább a környezetvédelemre összpontosító globális piacon.